Danse macabre

Lángol az égbolt, hallgat a szél
Nyergeli már a Halál a lovát
Áll alabástrom kádban a vér
Zúzza a csődör a csont-zabolát

Vágtat az égen már a Halál
Vágtat a Romlás egyre tovább
Megnyugovást keres, úgyse talál
Egyre igyekszik, csapja lovát.

Céltalanul siető Ideák,
Gondolatok szelik át az eget
Él az mind, amit ész kitalált
Így szül az Ember Isteneket
S meghal az Ember, bűzlik a hús;
De képzeletét soha el nem ölik
Gondolatát már nem köti gúzs
És Istene gazdátlan marad itt.

Vágtat az égen hát a Halál
Köntöse bánat, a lelke üres
Meghalt általa mestere már
Vágtat hát, de hiába keres

Várja a sorsa a végzet előtt
Várja a hús, amit elsiratott
Senkise fogja szeretni se őt
--Elhagy mind, egyedül maradok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-20 11:38:45
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-20 11:38:45