Séta függönnyel

Magányosabb vagy a hóesésnél,
mikor ablakom alatt a lámpafényben
félelmetesen lassan elhaladsz.
Szemedben lobog az éjszaka, nem
gondolkodsz a visszaúton; hogy is
tehetnéd abban a végképp árvaságban
amiben térdig gázolsz szívszakadva.
A függönytakarásból csak egy pillanatig
láttalak. Bolyhos sapkádon fordul
egy hópehely. Nem is sejted hogy
féltelek. Ne szeress ennyire, csak
félig úgy ahogy most teszed. Épp
elég lesz így is elérned oda,
ahová elindultál egyszer innen

valahova.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-18 19:19:05
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-18 21:01:13