Csak előtted vagyok én tiszta

Áldjon meg téged az isten,
aki oldalba versz
az öröm-nélküli reggeleken!
Azt mondod, borotválkozz meg,
végy tiszta inget, végy erőt.
majdnem azt kérdeztem,
kinek mondjam el,
hogy a levelek lezuhantak a fákról,
s úgy lebeg a világ,
mint szelíd szemedben a bánat -
gyökértelenül, értelmetlenül...
A szélnek itt az a dolga,
hogy összekotorja a szemetet.
A padon egy ismeretlen ül,
térdén a glóriája.
Egy cigány hasában törött üveg
zárja le a vitákat.
Az isten áldjon meg téged,
az én istenem,
aki nem fésüli a szakállát,
legszebb cipőjét nem veszi fel,
belekölykezik a macska,
ingerült álmai vannak,
az ördög kitagadta.
Ha ülök a kutyaugatások mögött,
adj a kutyáknak enni.
Szép homlokod mögött a szemednek,
adj a lelkednek enni.
Aludj kedvesem,
a sár alábúvik a pataknak,
jó barátunk, a halál
másodszor indítja szívét -
januárban tücsökzenét
hallok, mi dolgom véle,
mi dolgunk a pattogzó vakolattal,
legyen veled az isten,
mint elkapart sebek alatt az élet -
éhes kölyöknek cukorsüveg.
Velem vagy, nincs más dolgom,
hogy tudjam.
Tenger száll ablakunk előtt.
Szólj rám, szoríts, verj, vagy védj meg,
mert nem tudom, kinek mondjam el,
hová szoruljak, hová fussak,
csak előtted vagyok én tiszta,
hogy véremet az ing megissza.

Zörög a vonat, zihál kéménye.
Csattog a kerék, keresi; nincsenek sínek.
A szép hazugság ideje eljött,
reggel van, elfelejtelek -
áldjon meg téged az isten,
és védjenek a sebek!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-11-16 16:23:32
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-16 16:23:32