Egyéb
Amikor még kicsi voltam,
És összetartott a felnövés illúziója,
Hej, de nagyon büszke voltam,
Leszek én még olyan hulla, mint akármely felnőtt!
De azokat, akik nagyok,
Mi férceli, varrja, tartja össze éjjel-nappal?
Az ablakon mér’ nem ugrál
Ez is, az is, ahogy szoktam, álmomban, ha félek?
Rejtély, s ezzel tele minden,
Bárkit kérdek, zavarában úgy tesz, mintha rajtam
Nevetne csak, a hülyéje,
S végülis – egyedül hagy a gravitációval.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-07 10:10:05
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-07 10:10:05
