Hortobágyi Ars Poétika
Soraim hajszálgyökerek a szikesen,
a sorsom dúsuló folyamat,
kusza, kúszó, kósza tápoldat,
mely árvalányhaj és széna kalász
erejévé törékenyen zöldül,
van hol tarack, van hol legyezőfű
s immár üde, örök csemegés rét,
mely vár kérődző egyedre.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: ALKU (Boráros téri aluljáróban lévõ "Kati" Könyvesbolt, 2003)