Műtét
Megjelöltek. Sorszámot adtak,
vékony, fehér karszalagot
- dögcédulát csak katona kaphat,
belőlem nem lesz hősi halott -,
agyinfarktus suttog fülembe halkan,
a hajnali napban fürdetem magam,
utolsó cigim szédülve szívom,
várom, hogy átvágják hibátlan nyakam.
Izomszövetek közt recseg át a tű
a csigolya ívéig; egy kékruhás alak
lepedőt borít rám, a kést már nem látom.
Csomóba gyűrnek a szürke falak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-03 13:07:05
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-03 13:07:05
