mattot ad, belekortyol
magával sakkozik legbelül.
őszi esőben szürke fények.
a buszon, ha lehet külön-ül;
az ablakból a fák: kemények.
zsebében gyűrött papírgombóc,
fáj az oldala, gyomra korog.
harminc felé a magafajta férfi
sok-sok részleten mosolyog.
hogy kitárgyalják szemközt a lányok,
hogy ajtó csapódik és betör a hideg.
nem érdekli, épp lépni készül.
ha most elmondaná, ki érti meg?
két sör, egy kávé, tippmix,
ha borra nem jut, azt bánja,
paparam papam, kit visz?
mentő vijjog egy-két utcára.
magában sakkozik legbelül,
ám kibillen: egy ősz-régi képhez
ragaszkodik. miért lép vissza foly-
ton ugyanahhoz az emlékhez?
szemei égnek már, és nem tudja,
két lába hozza vagy viszi?
könnyel telt üregek, egy nedves ősz.
felnéz. az italboltot keresi.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-10-27 12:29:10
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-27 15:37:40