gondolat-vers

mennyit gondoltál rá,
életed alig maradt,
az is csak keretnek,
amibe illesztheted;
ő volt megváltód,
és amitől megváltani kellett –
az is ő lett volna, nem más,
de nem merted, mert
rá vágytál, csak még egyszer
találkozz vele, senki mással,
lélegzeted az elmúlással
azonos, ha nem vele;
olykor takargattad magad elől,
titkon gondoltad – mi lenne,
ha egyszer, végre, itt –
és a nagy kívánságok
megtalálják gyilkosuk,
szinte fulladás: képzelgésed
valóság lett, testet öltött;
szókapkodás és lélegzetkeverés,
mert mindennek más a jelentése;
aztán hirtelen
mérhetetlen fáradtság idebenn,
és jó lenne újra rá gondolni






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-10-18 22:52:28
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-18 22:52:28