,,Célom"

Egy fa tövében üldögélek
Egymagamban,csendesen
Mellém ült egy idegen
S megkérdezte kedvesen

Merre tartasz pajtás?
Az életedben mi a cél?
De nem szóltam,s nem mondtam ki
Azt,ami bennem él

Hisz nincs nekem célom
A cél maga az út
A hosszú út vége
S ez benne a rút

Az ember csak a célt keresi
Csak az út végét
S nem akarja kiélvezni
A megszerzés létét

Az élet az igazi út
Kezdete a bölcső
A vége nem más
Mint a komor sírkő

Eztán ránéztem az idegenre
Szememből a bánat könnye hull
Majd kérdésére így feleltem
A célom most megvalósul

Revolveremhez nyúltam
Szilárd,majd remegő kézzel
Ő megijedt s azt mondta
Elő most az ésszel

Ez volnék én?
Elfutnék a gondok elöl?
Jobb,ha szembenézek velük
S hogy mi lesz,majd eldől

Tudtam hogy igaza van
De belül ordított valami
Ekkor ő rám mosolygott
S két karját tárta ki

Éreztem,hogy barátra leltem
Ez volt az én álmom
Ha ő nem lett volna
Akkor magam a föld mélyén találom

Egy fa tövében üldögélve
Nevetünk a másikra az életről mesélve
Még csak a nehéz út felénél járunk
De mennyivel könnyebb,ha van igaz barátunk





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-10-03 14:24:03
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-03 14:24:03