G. Z. temetésén
Tudtam, hogy szörnyű vége lesz a csendnek.
Összetört labdarózsa-tested
dobálja örvénylő folyó -
ahol sohasem jártunk mi ketten,
jajdul a szél eszeveszetten -
téged hallgatni volna jó.
Mintha most látnék először eget,
bámulom a gyűrött felleget,
ahol csapkod, rikolt egy madár -
s képek rohannak emlékezetembe,
mintha minden kín csak most születne,
amíg az emlék bennem összeáll.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-10-01 14:20:28
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-01 14:20:28
