Csak megtudom
Addig, míg belém visszatér a lélek,
s reád akaszt, mint szegre a képet -
hozzád tartozom, mint kutya a kölykéhez -
elhagytalak, és mégis féltelek.
Nincs más bűnöm, hát ne vétkezz miattam!
Porba sújtlak, ha elhagyod magad.
Az ember magát keresheti abban,
akinek hinni sohasem szabad.
Hát jól figyelj; az esték visszatérnek.
A szerelmet, azt úgyis vállalom.
Nem bántalak, csak megtudom, mi végett
szerettelek oly iszonyú nagyon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Kővirágok (Miskolc, 1999)
Kiadó: Felsőmagyarország
Feltöltés ideje: 2010-09-30 13:32:00
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-30 13:32:00
