Végül

Tavaszi éj sóhajt, cseng a fülem
Agyamban zakatol egy bús ütem
Percekbe sűrített évezredek,
Ahogy a végtelen nekem üzen
Úgy törik világok szép rendje meg

Tudósok kutatnak, furcsa képlet
Hogy egyszer a bolygók összeérnek
Az a kezdet, mint a végállapot
Egyetlen egységbe tűnnek végleg
Növények, emberek és állatok

Élet csak ott van, hol találsz vizet
Tudomány nem segít, halált viszek
Fantáziám szabadon eresztem
Semmi sem biztos, hát neki hiszek
Aki értünk meghalt a kereszten





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Módosult tudatállapot avagy dopamin kivonatban ázva (, 2002)
Kiadó: magánkiadás
Feltöltés ideje: 2010-08-29 17:48:27
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-29 17:48:27