Koós Attila : Szonett gyermekeinkhez


 
2843 szerző 39271 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
Szőke Imre: Viszketés
Bátai Tibor: csukott szemmel
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 1 órája
Tímea Lantos 2 órája
Gyors & Gyilkos 3 órája
Bátai Tibor 7 órája
Albert Zsolt 7 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Karaffa Gyula 8 órája
Duma György 11 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Szőke Imre 1 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
Tóth János Janus 6 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tamási József 6 napja
Mátay Melinda Mária 6 napja
Pataki Lili 6 napja
Farkas György 7 napja
Zsolt Szakállas 7 napja
Gyurcsi - Zalán György 7 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 28 perce
az univerzum szélén 50 perce
Hetedíziglen 52 perce
Ötvös Németh Edit naplója 1 órája
Gyurcsi 7 órája
Minimal Planet 10 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 14 órája
Janus naplója 1 napja
nélküled 1 napja
útinapló 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
argumentum 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Bara 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Koós Attila
Szonett gyermekeinkhez




Bársony a csönd, az éj vatta,
csillagok szeretkeznek benne
s alatta
hűségek fogannak fénynek,
árnynak;
játszanak, nyüzsögnek,
de aztán földre szállnak:
lecsöppennek végül
asszonyszívekbe lüktetésül,
mint kibomló, mézes álmok
a virradattá szépült
királyfik és királylányok.

Így érkezik a gyermekember,
fénnyel-vérrel mosva, átitatva
szerelemmel.
Méltó a döbbent áhítatra
e csöpp ajándék, s Aki küldte,
s nincs, ki csodáját értve
meg nem szégyenülne:
mert vizsgálod ezt a rendet,
mely milliárdok óta áll
s őrködik feletted,
pedig eszmélő pulyád
közelében feltalálod,
mely téged is megteremtett,
azt az elbocsájtó-hazaváró
édes másvilágot.


Borzasztó a mélység
a magasságban, beleroppan
minden koponyát kitöltő
csekélység.
Ezért szerencsés a költő,
ki lelkével látva lát,
s még jobban
a gyermek, ki félig
még ott él a csillagokban,
csak közénk is ragyogja
már égi hajnalát.

A messzeséget gombolyítod,
mint fonalat s leméred,
de sem a könnyet,
sem a mosolyt nem érted,
hát minél többet
látsz, csak több lesz a titkod.
Az univerzum ott piheg
az emlőkön tejszagú ájulásban.
Részed, s te része vagy részeinek.
Téged keres később másban,
míg majd ő is szétszakad fényre,
árnyra,
s te megérted, hogy megérte:
nem készülhettél szebb hivatásra.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-22 09:46:34
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-22 09:46:34


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-26 22:15   Napló: Bátai Tibor
2025-08-26 21:53   Napló: az univerzum szélén
2025-08-26 21:45   Napló: Hetedíziglen
2025-08-26 21:35       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György Reménytelenül - parafrázis
2025-08-26 21:25   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2025-08-26 21:00   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-08-26 20:34   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-08-26 19:31   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-08-26 19:06   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-08-26 18:58   Új fórumbejegyzés: Tímea Lantos