Dalí-kórtan
ízeltlábú pillanaton
egyensúlyozik az idő
Newton fejéről fára pattan
a törvényen kívüli alma
Éva a kígyóba harap
faágon szárad az óceán sarka:
alatta évezredes üledékben
halmozódik a teremtés
egy kereszten mesterien rövidül
a feszült szenvedés
légnemű halállal töltött ballonélet
kötelét szorítjuk
(nem megy az elengedés)
magunk után csupán
kérdőjelet hagyunk
az összecsapott könyvek
nehéz bölcsességporában
melyik galaxis vagyunk
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-08-18 16:47:12
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-18 16:47:12
