idillben állsz


visszanézve ott van mind a vágyott
csak te nem vagy
mind amire olyan régen játszott
a szív emlék az agy és áhítat
fölnövésnek minden pillanatja
s te máris más csak te nem vagy benne
ezért akartak egykor tristán és
izolda szerelmen túli semmit
mert nagyobb csalódás mint az élet
talán az isten sosem tudna mást
s mézszavakkal szólunk újra róla
csak te nem vagy
és emlékezni újra jó talány
tele vagyunk múlttal és jövővel
folyvást jelenünk lesz az akadály
s te máris más csak te nem vagy benne
idillben állsz





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-17 00:33:44
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-17 00:33:44