A föld a vízbe, a víz a tűzbe:
minden pontosan kibetűzve,
agyagból gyúrva, agyadból újra (mintha lenne
ehhez is kedve – mintha lenne, azt mondja, lenne,
de ez csak, és nem folytatja – , ahogy az évek,
csöpög a csapra) előbújik a hetedik borda, mindegy
kihez, mindegy, minek, azt mondják, mondja, nem
érti meg.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
