A föld a vízbe, a víz a tűzbe:

minden pontosan kibetűzve,
agyagból gyúrva, agyadból újra (mintha lenne
ehhez is kedve – mintha lenne, azt mondja, lenne,
de ez csak, és nem folytatja  – , ahogy az évek,
csöpög a csapra) előbújik a hetedik borda, mindegy
kihez, mindegy, minek, azt mondják, mondja, nem
érti meg.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.