B. Tóth Klári : Tengerarcok


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 41 perce
Szakállas Zsolt 2 órája
Tímea Lantos 2 órája
Filip Tamás 3 órája
Mórotz Krisztina 4 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Kosztolányi Mária 5 órája
Serfőző Attila 6 órája
Pataki Lili 6 órája
Tamási József 7 órája
Paál Marcell 8 órája
Vadas Tibor 10 órája
Bátai Tibor 11 órája
Metz Olga Sára 11 órája
Ötvös Németh Edit 13 órája
Szilasi Katalin 13 órája
Bara Anna 17 órája
Misinszki Hanna 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 4 órája
Minimal Planet 5 órája
Conquistadores 8 órája
Hetedíziglen 15 órája
az univerzum szélén 16 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 22 órája
az utolsó alma 1 napja
nélküled 1 napja
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
Baltazar 1 napja
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

B. Tóth Klári
Tengerarcok



A víz teste, mint élő hústömeg vibrál és lüktet, beleremeg  
a szél érintésébe, izmai összehúzódnak – elernyednek.
Egy-egy felbukkanó tajték tünékeny mellszoborként
emelkedik a magasba, hullámfal szippantja be a partot,
maga alá gyűri a homokszőnyeget.

Kicsapó víznyelven megvonaglik egy ottfelejtett
fürdőköpeny, öve  kígyóként  tekereg, beszívja, majd
visszaöklendezi  a sodrás. Csíkjai markolják a homokot.
Negatívja még őrzi a formát, cibálja a szél, de nem
emelkedik – lesúlyozza a test hiánya – csak ottfelejtett
illatát viszi magával diadalmasan.

Apró lábnyomok mélyedésein gyöngéden gördülnek át
a homokszemek. A vízsodor felkapja, kavarog a pulzáló
felszín fölött a sűrű por, mint törökkávéban a zacc.
Okkerek, umbrák olvadnak bele az ultramarinkékbe,
nedves papíron összefolyó akvarell.

A márványtenger csipkefodrait  pörgeti, forgatja
a szél, mint dédmama elsőbálozó ruháját a megsárgult
dagerrotípián. Buborékparányokat teremt a hullám,
gömbtükrében  újraszüli magát az ég, ívére ráhajlanak
a spektrum színei.

Hullámlépcsőn siklik a színszőnyeg, majd méltósággal
szétterül a homokfövenyen. A Nap utoljára villan ki
a felhőpaplanból – puha párnára  gurított üveggömb –
majd  alig hallhatóan koccan a pengeéles horizonthoz,
mielőtt széthulló szilánkjai felvéreznék a gyanútlan éjszakát.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 03:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:33   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:05   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-03 01:15   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-03 00:45   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-03 00:25   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-03 00:01   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:57   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:51   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:36   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina