Felrázom a múlt dunyháját




Felrázom a múlt dunyháját:
Sűrű pelyhekben hull bánat,
Sűrű pelyhekben felejtés,
Fájdalmakra orvosságnak.
 
Megöntözöm múlt-virágom,
Szirmain gyöngyözik könnyem,
Elegyengetem ágyását,
Léptem nyomát, merről jöttem.
 
Hazatalálj, tegnap lánya,
Tegnap ifja hazatévedj,
Ágyad vetem, kertem rád vár,
Virágzanak az emlékek.
 
Ha jössz, Nap ád eléd ösvényt,
Kicsi csillag vezet éjjel,
Szellő étet illatával,
Napfény itat melegével.
 
Megrázom a múlt fácskáját,
Peregjen édes gyümölcsöt,
Arany fürtök fogadjanak,
Mikorra majd érik jöttöd.
 
Felrázom a múlt dunyháját,
Megöntözöm múlt-virágom,
Megrázom a múlt fácskáját,
Szülőföldem, ifjúságom:
 
Bárhol hajlik rám az alkony,
Bárhol pirkad rám a másnap,
Magamban hordozom múltam,
Egy Istenem, egy Hazámat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.