Télcsillag és Télvirág


Húzza a hideg érzések szánját,
reszket a tél.
Olvadó szépség búcsúja fehér,
féltő kézzel nyúlok
egy pajkos hópehelyért.
-Gyere, legyél enyém.

Gyengéden egyet elkapok,
vele végre
télszerelmest álmodok.

Télcsillag hódolóm átölel,
télvirággá válok:
hófehér brokát sziromtest,
vékony fátyol, zöld uszály.

Kristálymintás virágágyba
fekszünk, napsugárban
megfürdünk együtt.
S ahogy felébredek,
gyorsan kidugom fejem,
akár a legelső hóvirág.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.