Ars Poetica az életrõl



Mindenki éli életét,
Ki így-ki úgy,
De az övét.

Magunk vívjuk a harcot,
Kezét mindig mossa sorsod,
De az élet így rajzolja arcod.

Átrobogsz a nehézségen,
Megvívod: úgy csataképpen
Úrrá leszel lelkeden.

Van, hogy bohém vagy és vidám,
De az élet teljesen mást kíván.
Át kell robogni az élet kínján.

Mindegy mit ír a sors,
Ha élsz: úgy harcolsz és boldogulsz,
A napok ellen haragra gyúlsz.

Van, mikor könnyes a szemed,
Hisz elhagy, ki nagyon szeret.
Fel kell állni, s letörölni a könnyeket.

Ez a vers személyre szabható
Itt-ott vidám boldog,
De mint a sors: elgondolkodtató.












Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.