Leleszi Balázs Károly : Szívdobbanás egy ház elõtt

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 9 órája
Farkas György 17 órája
Bátai Tibor 2 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Filip Tamás 8 napja
Serfőző Attila 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth János Janus 8 napja
Francesco de Orellana 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 14 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Filotás Karina 17 napja
Veres Mária 18 napja
Kiss-Teleki Rita 18 napja
Bájer Máté 18 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 12 perce
Bátai Tibor 41 perce
A vádlottak padján 12 órája
az univerzum szélén 13 órája
nélküled 15 órája
négysorosok 16 órája
Lola naplója 17 órája
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
DOKK estek 1 napja
Gyurcsi 2 napja
mix 2 napja
Janus naplója 3 napja
Hordalék 7 napja
Polgári perem peremtörténete 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Leleszi Balázs Károly
Szívdobbanás egy ház elõtt

Eljöttem érted kedvesem, virágot és madarat találsz a tenyeremben,
úgy mint régen a gazdag vándorkereskedők, akik messzi
tájakról érkeztek
és ritka virágokat, beszélő madarakat rejtettek iszákjukba.
Nos kérlek, engedj be, régmúlt emlékeket őrzök a szívemben,
kibújtam most a házak árnyékából, ahol úgy éreztem
vékony karjaimban ringatlak
és mégsem vagy olyan messze, mint álmaimban egy tutaj,
amely a nagy folyam mélyén sodródik az ismeretlenbe.
Sokáig kerestelek, de nézd, most már együtt vagyunk.
Mondd eljössz-e velem, hogy újból csókjaidból meríthessek erőt?
Mondd kedvesem, elkísérnél-e oda, ahol élek, hogy szemed
kékje fölverje az üres teret?
Kérlek ne szólj! Látom, hogy csomagolsz, és mosolyogsz rám.
És elindultunk a házak között, amikor az emberek nehéz
álmukat aludták.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Élet és Irodalom, 1986
Kötetben: Egy hajléktalan bijdosó alázata (Budapest, 2002)
Kiadó: Open Art


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:37   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:08   Napló: Bátai Tibor