Felébredtem.
Kint megint ordítanak
A farkasok.
Nincs hová mennem,
Árva vagyok,
Egy árva világ
Árva része,
Mit szétvetnek
A széthúzó atomok.
S létünk lényege,
A fúzió elmarad
(Haldoklik a Nap,)
Nem lesz előadás
Ma sem.
S elszéledünk;
Fejünket ismét
Magunkba húzzuk,
S kikapcsolunk.
Feledünk, álmodunk.
Azt álmodjuk, hogy élünk,
S álmaink szövete
Szép lassan pereg
Áttetszővé váló
Ujjaink között.
Felébredünk.
Csönd. Néma csönd.
