Őszi éjjel egy nő szedi széjjel,
csupa picike cafat a ruhája.
Vér piroslik, le a kicsi rostig
szakítja, tépkedi, cibálja.
Szúr a tüske, bepotyog az üstbe,
kavarog a füstje és alája
egy kéz hajít pár fadarabot és már
nem piroslik a ruhája.
Hogyha a szíve nyílni kezd,
lággyá válik s levet ereszt.
Őszi éjjel egy nő szedi széjjel,
csupa picike cafat a ruhája.
