Mozgás



Egy végletes személyiség hazahozta ma a csomagjaim.
Teste cipelt, segített lelkemnek.
Ő megállt a küszöbnél, engem hagyott továbbmenni, eltűnni.
Halkan még elköszönt, majd másnap újra várt.
Figyelt!
Pontos volt, precíz, higgadt, mint mindig.
Haragom érezte, újat próbált, s kinevette emlékeim.
Szándéka kezdetben nem sikerült túl jól, de készen állt megváltoztatni engem.
Az ajtóban belém költözött, könnyei elapadtak szemeim közt.
Azóta is együtt megyünk mindenhova.
Be nem mutatkozott, de tudom ki ő, régóta ismerem, felejtésnek hívják.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Parampara - A tanítványi láncolat (Budapest, 2009. okt.)
Kiadó: Ad Librum