Sánta Orsolya : ha elhullanak a virágok,már nem létezik miatyánk

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37490 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

M. Szabó Mihály: Az ősz illata
Nyári László: karácsonyfa
Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
FRISS FÓRUMOK

Farkas György 2 perce
Ötvös Németh Edit 10 perce
Szilasi Katalin 7 órája
Péter Béla 12 órája
Pálóczi Antal 13 órája
Gyors & Gyilkos 23 órája
Filip Tamás 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
M. Szabó Mihály 7 napja
Tóth Gabriella 7 napja
Nyári László 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Kiss-Teleki Rita 10 napja
Vezsenyi Ildikó 13 napja
Konta Ildikó 14 napja
Szilágyi Erzsébet 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Etzel Mark Bartfelder 2 órája
Baltazar 2 órája
nélküled 3 órája
Fogyinapló 4 órája
Ötvös Németh Edit naplója 4 órája
történések 7 órája
az utolsó alma 10 órája
EXTITXU-UXTITXE 10 órája
Nagyító Előszoba Ajánlatok 19 órája
A vádlottak padján 20 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Zúzmara 1 napja
mix 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Sánta Orsolya
ha elhullanak a virágok,már nem létezik miatyánk


metsző éles fájdalomként hasít,
mint kés a húsba,
és ha el akarnál menekülni,
tudd hogy nincs visszaút,
mögötted a kapu bezáródik
és zuhansz a lelketlen valóság
felfedezetlen kegyetlenségébe
egyedül

nem is az fáj ha senki nem fogja kezed,
csak ha elengedik és te utánakapsz
és ha volna szó olyankor
könnyfakasztó volna,
ahogyan mondanád,
ha volna még hangod. erőd.
de nincs.

mint a hipnózis, olyan ez.
mint egy spirál, forog körbe
tekinteted elvész benne
s lassan úgy válsz létezésed
foglyává, mint egy tőrbe csalt állat
az erdőben, még ha kapálóznál is
nem menekülsz.

összetört már benned minden, ami élet.
fagyott lábujjaiddal hóba lépsz
ökölbe szorítod a kezed,
érezni már úgysem érzel.
a lecsupaszított valóság
meztelen testét dobta az ágyra
undorral hálsz vele minden éjjel
egyedül

csontszáraz ág hullik a földre
a kép kimerevedik,
valami fullasztó
nyomasztó
kéretlen érzés
tolul a szívedbe.
menekülnél, de nincs hová
elsápadt arcok tükrében állsz

úgy hullik rád, mint egy mázsás kő,
a felismerés tudata borzaszt el
és mint a sírkő felett elfonnyadt virágok
mint az amen utáni kimélyített csend
sírás utáni száraz könnycsatorna
sivatagi szél
olyan. olyan céltalan és keserű
a magány.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-24 21:56   új fórumbejegyzés: Farkas György
2021-01-24 21:48   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 19:53   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-01-24 19:49   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-01-24 19:48   Napló: Hetedíziglen
2021-01-24 19:45   Napló: Baltazar
2021-01-24 18:13   Napló: nélküled
2021-01-24 18:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Albert Zsolt Arany és salak
2021-01-24 17:55   Napló: Fogyinapló
2021-01-24 17:45   Napló: Ötvös Németh Edit naplója