ebben a pillanatban




Ebben a pillanatban a legutolsó leveled nyugtalanít. Meg
kellene válaszolnom már, ha egyáltalán válaszolni lehet egy
olyan levélre, amiben kővé oldódnak a házak, és a kidőlt
kerítésekre felfekszenek az élők, hogy elbúcsúztassák őket
halottaik. Már tavasz van, utolsó levélváltásunkkor  tél volt,
vagy csak benned volt tél, nem emlékszem pontosan, de tény,
hogy tél volt benned, amit, mivel megtehettem, jobb volt
átaludnom. Amilyen állapotban akkor voltál, talán érzékelhetetlen
számodra a mostani változás. Ezért írok. Hogy tudd. Hogy
bennem tudd. Felénk kicsit szóródik a világ mostanában. Húsvét
készülődik ugyan, már új tüskék formálódnak a nagyok alatt, de
rózsákat még elvétve se látni, és félek, hogy a locsolóvizemből
véres fekélyek fakadnának, úgyhogy inkább nem. Felétek?
Benned?! Legutolsó hír magamról, hogy az óraállítással
egyidőben az önfigyelésemen is módosítottam. Még eldönt-
hetetelen mennyire sikerült, de látod, már próbálkozom a válasszal.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.