Megnyugvás

Nem harcolok,
nem lázadok,
csak fekszem, bársonyos felhők között,
testem lebeg lelkem fölött.

Nem álmodom,
nem lélegzem:
vagyok aki vagyok,
mozdulatlan égkő.

Most nem érzek,
most nem félek,
nem pazarlom tudatom
ostoba eszmékre!

Nem fogok kérdezni,
nem fogok sírni,
nem is törődöm veletek,
láthatatlan homályos fellegek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.