szamizdat

    (korányi mátyás intelme tóth istvánnak)

nyikolaj glazkov felírt egy szót, azaz hogy
egy szót írt fel a borítóra: magánkiadás
nyikolaj glazkov nem volt ács, mert
léggömbgyáros volt, kisipari értelemben persze.
nem azért, mintha nem lett volna mersze
nagyobb léptékben munkához látni, a kishitűségnél
közelebb állt bármi hívság személyéhez, ilyen volt az ég
iránti, talán túlzottnak bizonyult vonzódása
és néhány ideológiailag kevéssé igazolható verse.
de az első követ az vesse rá, aki még maga nem esett
kísértésbe az utólag zavarba ejtő irracionalitással.
nyikolaj glazkov részesült ama kiváltságban, hogy
néhány alkalommal egy bizonyos ráccsal felszerelt
vendégszobában szállásolták el őt a dolgozó nép
békéjéért harcoló rendőri erők. átmenetileg.
nyikolaj glazkov arcán a ráncok ilyen alkalmakkor mélyültek,
néhány vonásnyit. ettől olyannak tűnhetett idővel, mint aki
rögtön ásít, esetleg álmában csikorgatja fogát. mint aki
aláveti magát a sorsnak, lehunyt szemmel állva olyannak
tűnhetett. pedig mozdulatlanságával tüntetett .





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.