Test a Testnek

Villanyfény.
Kattanás, sötét.
Egy egészen kicsi szobabelső.
A két ember-anyag részei megkeresik
egymást. Fény, undor és ellenállás nélkül
vonzzák magukhoz azt, amire szükségük van,
ami magukbók hiányzik.
El is fáradnak a keresésben.
Úgy fáradnak el, mint a kutyák
vagy a lovak miután időről-időre felmelegszik,
majd visszaenyhül a testük. Azután már csak
a kiabálós csend és a veszekedős békesség
van hátra. De csak párolog. Ehhez már túl fáradtak.
Fáradtak az élethez, megelégszenek a túléléssel
testet adnak a testnek és már csak azt látják, hogy
rossz a világ.
Késő van gondolkodni, késő van már változni,
inkább alszanak. Csak hajnalban hangzik el két mondat:
"Ne érj hozzám!"
"Többet látni sem akarlak!"





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.