Nem akarok magányos lenni

Mindenkit akit szerettem,
Elüldöztem magam mellől,
Mindig egyedül maradok,
Az én hibám ez ebben az életben.

Ahogy nézem az órát,
Eltekintek és rájövök; máris öregebb lettem,
Telnek múlnak az évek és csak egy valami van ami mindeg velem,
Az a kibaszott magány.

Nem értem mér követ,
Mért nem enged el,
Szabad többé nem akarok lenni,
Csak is veled szeretnék élni.

Veled kelni s feküdni,
Mindig magam mellett érezni,
Bármilyen is vagy, nekem gyünyörű oly édes,
Kedvesem, szeretlek és semmi ,más nem érdekel csak is te.

Nekem olyan vagy, mint a levegő,
Ha nem vagy rögtön meghalok,
Csak is te érted tudok élni,
Kérlek foggd meg két kezem és ne engeddj el,
Szeretnék még élni kedvesem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.