Miféle jóság

Miféle jóság

Istenem, mondd, miféle jóság az,
ami tőlünk lesz jó; foltunkból
következtetünk a napnak fényire.
Minden megvalósulatlan benned nyeri
legmélyebb értelmét, egész életünk
sóvárgása adja tested; bocsánatod,
gyöngeségünk erődet; félig bocsátásunk
megbocsátásod.
ha gondolkodom, te vagy a vacok,
miből a gondolat magja kinől;
mert töredék vagyok – vagy te teljes;
mert dadogok – szólasz te égi harmóniával;
de szeretek – s te szeretsz; mert
valamely dolgokban mégis hasonlítasz rám.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.