Felébredvén sárkány várt rám
Véget ért egy álom:
Párom nem találom.
Fölébresztett egy kedves,
önző sárkánygyík,
mely kicsiny, nedves
golyókat röpít
mindkét szemem sarkába
S ő csak vigyorog a markába.
Falj föl sárkány!
Égess el élve!
Minthogy így ármány
miatt lelkemben égve
elsöpörd boldogságom
várának maradék pillérit.
Hát inkább jöjjön az álom,
mely csodásabb, mint itt
Bármely hazugság,
mit a sánta kutya is utolér.
Menj hát boldogság!
Egy egyszerű paraszt, mint én
Nélküled is megél.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
