Most olyan jó...


Most olyan jó , hogy itt vagy velem,
megbékéltek feszült sóhajok,
lelassítom lélegzetem ,
hogy késleltesse a holnapot.
Most olyan jó ez a némaság,
átértékelődnek a tegnapok.

A csönd érti csak a szívemet,
ha mellettem vagy,
a Világot hozod nekem.
Ha szemembe nézel,
nem látok mást,
megszűnik a félelem.

Nem kellenek az érvelések,
elárul mindent egy ölelés,
csak az kell nekem,
hogy velem maradj,
ha eljön a sötét,
s a nagy számvetés

Csak az kell majd, hogy érezzelek,
tudjam, hogy megmaradtál nekem,
csak annyi kell,
hogy vigyázz majd rám,
ha a holnap fukar lesz velem.
Mint egykor én ,
Te is mesélj, hogy álmom szép legyen.

Most olyan jó,
hogy játszani engedsz,
hogy látom mozdulataid.
és Te se engedd
hogy eltorzítsa az idő
a szív hangjait.

Ahogy csörgedező patak
alján a csillogó kagylón
a homokszemek,
úgy rád telepszem én.
Mi ketten egyé olvadunk,
belőlem létezel,
s belőled én.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.