Szélkisas-szony
Szélkisas-szony és Cér-nafiú
derékig a mosolyban.Ott ragadt ízek,kivasalt szavak.
Álmodozós, rendettevős, igazságos, csipet.
Szélkisas-szony és Cér-nafiú álmos.
Kiülnek a konyha tüzére és ezerré forralják a teavizet..
jázmin szagú szél...filternyi balett.
Szélkisas-szony gyufa- paplanba bújik
és megvárja amíg Cér-nafiú elzümmögi az esti igéket.
Csend dobban a tenyér lapjain,
a szemben ki nem köpött mélységek..
Szélkisas-szony átöleli az időt, amíg Cér-nafiú kenyeret ken a télnek. Éldegélnek..danolgatnak..egy év, az már nem kísérlet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
