VALAKI HIÁNYZIK

Távolság hiszem, erősíti a szerelmet

Hiányra, vágyódó gondolatok felelnek

Ha, ez nem így lenne, akkor kell feledni

S kimondva a múltat tova kell engedni


Akár a falevelet, ahogy szellő tovább repíti

Ahogy, a patak a kicsi gallyat magával viszi

Úgy, mint egy elfeledett, ki nem mondott szó

Mint, tavasszal, az elolvadó, nyoma sincs hó


De, ha felerősödik, a vágy, a vágyódó hiány

Akkor, tudd a szívedben, ott mozog a talány

Melynek egyetlen célja immár kettesben lenni

Azzal, kinek a hiányát szíved nem tudja feledni


S, ha a nappal elképzelt hiányzó remények égnek

Akkor tudd, az éjszaka álmai is, mind érted élnek

Azért, hogy enyhítsék a hiány, oly fájó gondolatát

A megérinthetetlen érintések, szüntelen hiányát


Hunyd le szemed, s képzeld el a tekintetét előtted

Csak élvezd, ahogy felragyog, s lassacskán átéled

Amint, az ajkad összeforr a legforróbb csókjával

S már érzed érintését, felkorbácsolt vonzalmával


Engedd, hogy a világ megszűnjön akkor s ott neked

S a hiányát, lehunyt szemeiddel pillanatokra feledd

Ugye, hogy érezni testeden a simogató cirógatását

Bizsergetőn bőrödön végigfutó, vágykeltő varázsát


Ha, most kinyitod szemed, a hiány még erősebb lehet

De, csak gondolj arra, nemsokára újra ott lesz Veled

S ölelő karjaival, magához húzva, megsúgja, Szeret!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.