A farm
Néha úgy képzelem, Isten egy hétéves gyerek, akinek hangyafarmja van. A hangyákban az a jó, hogy ha nem akarod, nem veszed őket észre. Elvannak a terrárium mesterséges rendjében, szabályos járataikat építve. De néha a nemek is megmutatkoznak, ilyenkor legalább, két dolgot meg lehet különböztetni. A hangyák kicsit egymásra másznak, aztán megint nem történik semmi. A születés viszont szórakoztató, érdekes folyamat, petékkel és szertartásokkal. A hangyákat életben lehet tartani és meg lehet ölni, de nincs értelme megérinteni. A halál meglehetősen érdektelen esemény, a tetemet a földben csak nagyon közelről lehet észrevenni. A legjobban azt szereti Isten ebben a játékban, hogy a végén senkire sem kell majd emlékezni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
