Nem veszel komolyan
A fürdő fölött immár este lett,
s az arcod elrejtette gőz-gomoly,
és szóltál: Nem lehetsz te oly komoly
barát, kit végleg megszerethetek.
A hülyéket jellemző félmosoly
lett arcom éke. És még a szemed,
még az is így szólt: no hát, ég veled,
ennyi elég lesz. Egypár éj. Oszolj.
Dönteni vágytál ott, helyben helyettem?
Döntöttem: ez a kérdés érdekel
s amíg pár cseppé nem vált a folyam,
a válasz alatt folyton megremegtem:
nem veszel, nem, egyszóval nem veszel,
nem, nem, nem, hát nem veszel komolyan?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
