[ha megtalálnálak]

sétapálcánk lenne és szivaroznánk  
a séta kedvéért sétálgatnánk
füstbe lengve kart a karba készakarva
pusztán a séta kedvéért belemarva
a kőbe cipősarokkal

kalapot viselnénk és csókot adnál
a kesztyű és a ruhám ujja közé, hagynám
a szemérmetlenül elővillanó alkaromra
csipkeként illanó alkalomra
csapnál le merészen

a fűszeresnél csokoládét vennék
amíg a kapumig érnénk mind megennénk
édesen kívánnánk annyi más mellett
jó éjszakát egymásnak és amellett
komiszul nevetnénk

hogy senki sem veszi észre, hogy
minden éjjel eljön az a pont
amikor szétesik a füst, a kő,
a járda, a fák, az ing, a cipő
és mi rakjuk össze





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.