Maradj!
Kérések
Ha kérnél tőlem, mit adhatnék neked?
Fehéren ropogó téli reggelt?
Hópelyhekbe álmodott magányt?
Síkos úton a halál fékcsikorgását?
A haldokló homályos tekintetét?
A forralt bor fahéj ízét?
Holdtakarót fázós testedre?
Kapkodó csókomat puha szádra?
Vértől csöpögő ragacsos lelkemet?
Rácsok közé zárt őrült szerelmemet?
Kérések
Ha kérnél tőlem, mit adhatnék neked?
Fehéren ropogó téli reggelt?
Hópelyhekbe álmodott magányt?
Síkos úton a halál fékcsikorgását?
A haldokló homályos tekintetét?
A forralt bor fahéj ízét?
Holdtakarót fázós testedre?
Kapkodó csókomat puha szádra?
Vértől csöpögő ragacsos lelkemet?
Rácsok közé zárt őrült szerelmemet?
Maradj!
Csöndet lehelő, zizzenő hóesésben
Átöleli válladat a magány.
Agyadban titkok vibrálnak,
és testedbe nyilallnak.
(mint megannyi vad kéj)
A beteljesületlen boldogság
lavinaként fejed fölött görög,
és várja, hogy rázúduljon vonagló álmaidra.
Maradj!
Csöndet lehelő, zizzenő hóesésben
Átöleli válladat a magány.
Agyadban titkok vibrálnak,
és testedbe nyilallnak.
(mint megannyi vad kéj)
A beteljesületlen boldogság
lavinaként fejed fölött görög,
és várja, hogy rázúduljon vonagló álmaidra.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
