Besze Pál
Szédülés
Körbe-körbe,
körbe-körbe,
régen volt kopasz pap
imamalmot görget,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
szédülök, kábulok, nem
jutok egyről a kettőre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
kitörésre szánt szárnyam,
már koptatott szürke,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
markomban,
savanyú
tejjel teli bögre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
arcon csap egy ág
a sötét erdőben,
rohanok előre,
megágyazok
a kövekre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
szám a sírástól
máris görbe,
félek úgy marad,
úgy marad örökre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
látok szebb napot
is, talán jövőre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
mostantól mondom
a mondókám
arcommal, előre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
itt talál a holnap
csontomat törve,
rá csaptak már
sokan beszakadt
körmömre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
kergettek, elkaptok,
kiállok a tetőre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
futok, szaladok
magam elől,
a fényre, előled,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
késő már, nem
kérek belőled,
fejemben fekete
mormonok, füledbe
halkan mormolom,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
hajlik az idősík,
múltból a jövőbe,
közte én meg te,
fejem a csend gödre,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
én is sokakat
megfogok, egy
keveset megtartok,
monoton dúdolok,
ami mögöttem,
mindent kidobok,
hozzatok szíjakat,
bilincset, kötelet,
elrágom, megeszem,
dolgom egyre nehezebb,
érzem mindenben
a fájdalmas tömeget,
mindenki, ha kell
fából mankót kap,
bízom a manókban,
tündékben, el nem
regélt mesékben,
az előttem csendben,
halkan elmenőkben,
bízom magamban,
talán az egyetlen
időtlen dologban
az erőmben.
Körbe-körbe,
körbe-körbe,
lassítom a tompa ütemet,
mindenhol testek, emberek,
körbe-körbe,
körbe-körbe,
a földre kerültem,
csak a szemedre
emlékszem,
forogtam, pörögtem,
késélen táncoltam,
kínomban álmodtam,
mindenem eladtam.
Most jó!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|