Miklya Zsolt : A hajlatban mindig


 
2841 szerző 39158 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 1 perce
Horváth Tivadar 55 perce
Ilies Renáta 10 órája
Duma György 12 órája
Hodász András 12 órája
Szilasi Katalin 14 órája
Vadas Tibor 15 órája
Tímea Lantos 16 órája
Bara Anna 17 órája
Tóth Gabriella 19 órája
Ötvös Németh Edit 20 órája
Bátai Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nagyító 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 csega 1 órája
Gyurcsi 11 órája
Bátai Tibor 11 órája
Hetedíziglen 12 órája
különc 21 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Janus naplója 2 napja
Baltazar 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
útinapló 3 napja
Sin 3 napja
Conquistadores 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Miklya Zsolt
A hajlatban mindig




A Bajcsy-Zsilinszkyn volt az egyetlen
hajlat, amit emlékezetem szülőfalum
porba vonalzott raszteréből megőrzött.
Az az állomás utcája egyébként, ahol egy
ponton kiszélesedik az utca, a törést kanyarral
követi a járda, s keletkezik egy homorú ívnek
ható beszögellés. Innen már jól látszanak a
Bera-ház jegenyéi. S miközben magad is
hajlasz, a kikopott betonjárda kavicsain,
mint hegyi ösvényen osonsz a klinkertéglás
falak s az ívelt szárnyú fekete kapu felé.
Kupecház. Köpköd felé a falu nyelve.
Nekem nagyapa-nagymama háza, ők
bérlik az utcai lakrészt, Károly bácsi alig
dugja ki orrát verandán túli barlangjából,
dörmögve és szomorú borostásan, mikor
gyerekzaj veri fel újra a házat. Enyém
az udvar minden romja, ólak temetőkertje,
az üres magtár a szelelővel is enyém.
Az udvar szélén, a jegenyék alatt állok,
villan a tiszti kard pengéje kezemben, oldal-
vágás a kapuboltban lakozó darazsakra.
Mikor a kisboltba kell mennem, a Bajcsy-
Zsilinszkyn, a hajlatban mindig megállok,
mielőtt átmennék az úton, utolsó pillantást
vetek a szélből kihajló jegenyékre.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-12 09:59   Napló: csega
2025-07-12 08:55   Új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:34   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:32   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 06:34   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:42   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 00:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:25   új fórumbejegyzés: Ilies Renáta
2025-07-11 23:43   Napló: Gyurcsi
2025-07-11 23:31   Napló: Bátai Tibor