garai péter sándor : a város részeként

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37951 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Ketykó István
  Krisztusi harminc csak hetvenkét évem. Szonettkoszorú
Új maradandokkok

Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
Vezsenyi Ildikó: anyu versek
Farkas György: Gyertyák
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 1 órája
Kiss-Teleki Rita 4 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Gyurcsi - Zalán György 7 órája
Ötvös Németh Edit 7 órája
Albert Zsolt 8 órája
Gyors & Gyilkos 8 órája
Bősz Miklós 13 órája
Nagy Zsuzsanna 13 órája
Tóth Gabriella 13 órája
Tamási József 13 órája
Tóth János Janus 13 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Szilvási István 2 napja
Magyar Éva 2 napja
Vadas Tibor 3 napja
Csapó Angéla 4 napja
Kocsis Nóra 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Baltazar 3 órája
Etzel Mark Bartfelder 4 órája
Minimal Planet 8 órája
Ötvös Németh Edit naplója 18 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 22 órája
fejlakók... 1 napja
hozzá lehet szólni 1 napja
Szőnyeg 1 napja
Gyurcsi 1 napja
történések 2 napja
Imago 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
PIMP 3 napja
Sin 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

garai péter sándor
a város részeként



vérző fejjel ülök a sarkon
az utca sarkán a nap lemegy
ősz van. narancsosra festi
a lombokat az utca falát
a házak síkjait. visszatükröződik
az ablaktáblákon. ha belenézel
vakít. a fénytörés átvándorol
a szembe falon ha az ilyen ablakot
belülről kinyitják. belevág
az árnyékos oldalba szemközt
majdnem csend van
csak a város állandó ébrenléte
mozgás hangja érződik
nem mint hang inkább
a jelenlét részeként érezni
az orromból dől a vér
nagyapával tartottunk
haza a játszótérről mikor
elestem és nekiütöttem az
arcomat az aszfaltnak
tapogattam a város határait
mondta üljek le mert
elszédülök. mondtam nem
ülök majd elszédültem
kénytelen voltam leülni
nagyapám mosolygott
a gyerekori dacosságomon
és hogy mégis leültem
elmult az ő szeméből is az
ijedtség ez megnyugtatott
azt gondolta a gyerekek
néha megütik magukat
előfordul katonadolog
elfelejtem majd mire felnövök







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-12-03 22:44   Napló: Hetedíziglen
2021-12-03 22:41   NAGYÍTÓ /Czé:ajánlás tanulmányozásra/
2021-12-03 19:51   Napló: Baltazar
2021-12-03 19:45   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-12-03 19:36   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2021-12-03 19:16   Napló: Baltazar
2021-12-03 16:28   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-12-03 15:59   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-12-03 15:33   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-12-03 15:28   Új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György