Soha


Ha sorban állsz, vársz,
vágysz a szűken mért levegőért,
ha sok kicsi féreg rágja
szerelmed őszi levéltestét,
ha sormintáját rád írta
hazug tollával az időd,
ha sokkot kapsz a vas
fájdalmas erejétől,
ha sonkát ennél de zsírt
kensz, lágeradagnyi kenyeredre,
ha sodor a szél, mint a rosszul
elhintett, hanyag  vetést,
ha sót szórnál fejedre
mert már elkaparni
magad, nincs elég erőd,
ha sokat akartál gondolatban,
vártad a szomorú,
feledésbe ment szeretőt,
ha.. ha sovány kezed rá
fonódik a kés nyelére,
remeg.. feszül,
akkor is, inkább fogd be,
varrd be szád,
ki ne mond, hogy soha,
soha már.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.