Magyar esõ
Magyar eső, magyar vér
végzeted majd utolér
hóhér keze roppan csuklója
aládnyúl, átfúr, megkúr
csipkefüggöny mögött úr
ő az abroncs a kút a féreg
véredből halálomig kérek
nem érek kapudhoz időben
mert az ösvény tekergős, vén
szarvas állja utamat tehén
agancsa kőháló szaru
megbarátkozunk belop
bőrébe vére agyamat
mossa át
egy gát
szakad át ömlik vörös
ő elveszik én maradok
kudarcban is
híved.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Fény (Budapest, 2002.)
Kiadó: Masszi Kiadó
