Álomittas álomutas


Elmúlt sok év, mióta először láttalak
Még mindig úgy tűnik, csak Téged vártalak
Nem tudom miért, de csak rád gondolok
Amíg szeretlek, mindig Veled vagyok

Ha nem vagy velem, akkor marad a képzelet
Neked ez is öröm, most ezt képzeled
De vak mozi, mit nem láthat szemem
Mintha álmodban simogatna két kezem

Ki vagy nekem, hogy Rád gondolok
Nálam jobban mondják a szónokok
Mert én sokmindent nem mondhatok
Amikor csakis hozzád rohanok

Zsenge fű? Vagy fényes árnyék?
Kire bármikor sokáig várnék
Te vagy nekem az egyedülálló lény
Bár az élet sokszor rideg és kemény







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.