Lételméletem

Egyformák vagyunk abban, hogy különbözünk,
Szeretünk, de olykor gyűlölünk,
Jók vagyunk, de gyakran vétkezünk,
Boldognak hisszük magunk' de időnként szenvedünk.

Magunk vesszük kezünkbe sorsunk', de sodródunk,
Emelkedünk és visszacsúszunk,
Felnövünk, de gyermekek maradunk,
Milliók között is egyedül vagyunk.

Izzó szenvedéllyel jéggé fagyunk,
Új világot építünk, de egy másikat pusztítunk,
Legyőzzük a természetet, de vesztesek vagyunk,
Barátot keresünk, de magunk maradunk.

Szabad emberként saját rabszolgánk vagyunk,
A világot akarjuk magunknak, de mindent itthagyunk,
Mindörökké tartó semmik vagyunk,
Élünk, de ha itt az idő, meghalunk.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.