Álmom a világvégérõl

Az életnek a földön vége lesz,
érezni, ahogy a robajlik a világ,
újra és újra, már a végső
gondolatok lesznek rajta úrrá,
s ordítja: rajta!
Állj ellen, ha tudsz!
És most ember, láthatod, te gyenge,
itt a vég órái jönnek,
és keserű a beteljesülése
az apokalipszisnek!

Felhőfátyol, mintha csak a halotti lepel volna,
ráteríti Isten most az elhunytra,
világod vége van, ember.
Kapálózhatsz, de a sorsot legyőzni
nem tudod, most el kell veszni.
Ez az élet megbukott a Földön,
nem működött jól sem erény, sem ösztön,
s most elpusztulnak a méhek,
vége az emberiségnek.

Mert ha Einstein is rég kiszámolta,
akkor bukás jön a társadalomra,
és vedd csak Amerika, vedd csak meg a mézet,
éhedet talán, de nem veszi el vétked,
hogyha az utolsót dobbantja a szíved!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.