Szép új világ

Műanyag, művirág, műmell, művilág,
Az úton keresztben széttrancsírozott kutyák,
Éhségtől síró gyermekek, megvert anyák,
Lányok a negyvenegyesen: Szép új világ!

Néhány forintért kántáló, vak koldusok,
Hajléktalanokkal teli bűzös zeg- zugok.
Meggyorsítom lépteim, én is bűnös vagyok,
Ibolya a negyvenegyesen sétál, gázt adok,

Mert nem akarom látni őket szüntelen,
Én is közéjük tartozom, mar belém a félelem,
Ezt a férfit tanítottam, a lányt is ismerem,
Az a rongyos öreg tanítóm volt, Istenem!

Valami kifordult önmagából, önmagamból.
Valami nagy baj van velem, agyam zakatol
A marokszám szedett antidepresszánstól.
Ne fordíts hátat, Te is közénk tartozol!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.