Az el nem fogadható nap története
Vicces vasárnap, melankolikus bánat.
Tejet kívántak s kaptak, engem kínáltak,
hát faltak. Biztosan érzed: mérgem ma
nem neked szól, az életedért aggódom.
Melegség a szívben, a tragédiában,
ott robban fel a világ is olykor abba,
ha nincsben. De jő a boldogság mámora,
mikor van vacsora, s vacsoravendég. ? Ki? ?
Kérdezed. S erre felelem: Momentán az
Isten. A kegyelmes mindig bennünk búvó,
az gyermekem. ? És rám csukták a vasajtót.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.