Kemény István : Egy nap élet

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36873 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Vörös István
  Kilátás a nyárból
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: KÖLDÖKZSINÓRSATÖBBI
Vajdics Anikó: Gyanúsan nélkülözhetetlen
Albert Zsolt: Az ember aki utcának öltözött
Petz György: Nagy levegőt!
Vezsenyi Ildikó: álom, abúzus, leporellóval
Bánfai Zsolt: Teleszubjektívvel III.
Busznyák Imre: utcaszerpentin
Kiss Anna Mária: nyereségvágyból elkövetett alvás
Szakállas Zsolt: RAGÁLY
Bara Anna: foghíjas vigasz -
FRISS FÓRUMOK

Oláh Imre 58 perce
Péter Béla 8 órája
Bártfai Attila Márk 9 órája
Busznyák Imre 11 órája
Gyors & Gyilkos 12 órája
Tóth Gabriella 12 órája
DOKK_FAQ 14 órája
Nyári lászló 18 órája
Tóth János Janus 19 órája
Szakállas Zsolt 22 órája
Albert Zsolt 1 napja
Aranyi Gábor 1 napja
Nagy Katalin Erzsébet 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Takács Éva 2 napja
Bara Anna 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Vajdics Anikó 3 napja
Szilágyi Erzsébet 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
FRISS NAPLÓK

 árnyalat 8 órája
Sorrento 10 órája
Hetedíziglen 11 órája
PIMP 12 órája
az utolsó alma 14 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 17 órája
Annuska versei (Hetedíziglen) 17 órája
nélküled 17 órája
Bara 18 órája
Vendég 22 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 23 órája
Baltazar 1 napja
útinapló 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 2 napja
leállósáv 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kemény István
Egy nap élet

Harmincháromból huszan maradtunk, tizenöt év után
                                  szép ez is,
Egy óra múltán a kocsmáros behordta fölöslegessé vált
                                  székeit.
Férfiak és nők, fiúk és lányok, június, este,
                                  sátortető,
Könnyű zsivaj volt, nagy szavakkal előre föl nem
                                  törhető.
Nagy szavak váltak könnyű zsivajjá, tizenegy autó
                                  odakint,
Huszan maradtunk: húsz ruha és pénz, tizenegy autó:
                                  a valamink.
S máris megy kettő: "tudod, a kölkök nélkülem nem
                                  alusznak el",
A másikért meg itt a férje: a sövény fölött már
                                  ott a fej,
Valaha fontos a harmadik volt: pohárral áll, hogy
                                  menni fog,
Az asztal mögé bezárva ültem, mutattam: "kibújni
                                  sem tudok".
Valami szél jött és bodzaszag volt, eltelt a második
                                  óra is,
Mutatta: "hány van?", mutattam: "három. Hát neked?", "jön a
                                  harmadik".
És ezzel átbújt mellém az asztal alatt, hogy "még egy
                                  pillanat",
Mesélt, mesélve újra átbújt, s még mindig mesélve
                                  elszaladt.
Átmásztam én is, hogy elszökésre, menekülésre
                                  kész legyek,

Egyszercsak mégis délelőtt van, öten maradtunk,
                                  részegek.
Egymás nyitott-könyv-életéből kihullott könyvjelzők
                                  vagyunk,
Szavakba öntjük a közös eszmét, ami csak annyi:
                                  még igyunk.
Repülő zúg a másik égen, kezdődő, pontos
                                  napsütés,
Figuráit kirakja lassan a gyümölcsfák közé a
                                  nemsötét,
Fagyiért jön be egy család, a kocsmárosné a
                                  kertbe ment -
Betelt a hetünk, és az Isten mégis csak teremt
                                  és teremt...

Itt volna vége, de életemmel nem szolgáltam rá
                                  erre sem,
Ha délelőtt volt, hát délután lett, haza a hatvan-
                                  egyesen.
Mért mondjam ennél pontosabban, hogy nemsokára
                                  meghalok
S nyers boldogság, vad reménytelenség együtt se tett ki
                                  egy napot -
Az a nap kéne mégis, egyben, legalább az a
                                  csonka nap,
Hisz máskor úgyis csak semmit mondok, és nekem is semmit
                                  mondanak.
Annak a napnak a délutánján fél kettő körül
                                  volna most,
Már annyit éltem volna eddig, hogy elég is lenne,
                                  hogy vagyok,
Bolyongásvégi nagy türelmet vinnék haza a
                                  pénz iránt,
Erdőbe mennénk a gyerekekkel, úgy élnénk le a
                                  délutánt,
Órára, tükörbe, más szemébe estig már nem pil-
                                  lantanék,
Azon a napon mesélés utánig megtartana a
                                  tartalék.
S ha alszanak már, kilenc után, el mezítláb akkor
                                  menni csak,
Legvégül még kifutni innen, mint bölcsnek hitt, öreg
                                  férfiak.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: a néma h (, 1996)
Kiadó: Pesti Szalon Könyvkiadó


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-12-19 11:10 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-01-18 06:07   új fórumbejegyzés: Oláh Imre
2020-01-17 23:15   új fórumbejegyzés: Oláh Imre
2020-01-17 22:57   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2020-01-17 21:30   új fórumbejegyzés: Bártfai Attila Márk
2020-01-17 21:16   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2020-01-17 20:38   Napló: Sorrento
2020-01-17 20:22   Napló: árnyalat
2020-01-17 20:17   Napló: Sorrento
2020-01-17 19:08   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2020-01-17 19:04   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos